Épületszigetelés

Épületszigetelés Budapesten és Pest megyében, falszigetelés, utólagos szigetelés. Dryvit hőszigetelő lemez felragasztás, Dryvitozás. Ablak ajtó, nyílászáró csere. Az épületszigetelés értelme és jelentősége, hogy a két teljesen eltérő hőmérsékletű anyag között a hőátadást, hőkiegyenlítődést megszüntessük. Télen bent maradjon a meleg, kint pedig a hideg (ne az utcát fűtsük..). Nyáron pedig fordítva, maradjon a hőség kívül, bent pedig legyen hűvös a légtér. A megfelelő szigeteléshez nagy hő ellenállású szerkezetre van szükség, ezek lehetnek szigetelő táblák, epuletszigeteleskülönböző szórással felhordható szigetelőanyagok, speciális burkolóanyagok, stb. A szigetelés milyenségét nagyban meghatározzák az épület jellemzői, a jól kiválasztott szigetelőanyag sok későbbi fejfájástól kímélheti meg az épület tulajdonosát. Az épületszigetelés során fel kell mérni az épület állagát, az esetleges vizesedés, a vízzárás megoldásának lehetőségeit, kiválasztani a fedőanyagot, színt, tulajdonságot. Manapság már vegyszerekkel mosható, súrolókefével dörzsölhető külső fedőanyagok is kaphatók, célszerű tehát olyat kiválasztani, ami hosszútávon a legmegfelelőbb.

A dryvit-rendszer és fogásai.

A külső hőszigetelésnél a vastagság megválasztásához érdemes szakember véleményét kikérni, nálunk általában a 10 cm-es vastagságot ajánlják . Hőhíd és a pára.: A 8 cm-nél vékonyabb hőszigetelések alkalmazásánál azonban komolyan szerepet játszik az is, hogy miből készült és milyen állapotban van a falazat, mert páratechnikai szempontból komoly problémákat okozhat. A legfőbb gond a hőhíd melynek következményeit ( a beltéri párakicsapódást) leginkább a minél vastagabb hőszigetelés alkalmazásával lehet kivédeni. Ezt érdemes pontosan kiszámoltatni, különösen akkor, ha már tapasztaltuk a hőhidasság egyes jeleit,( párakicsapódás a falon, vagy téli időszakban a nyílászárók környékén jóval hidegebb felület, mint más részeken)A polisztirol hőszigeteléseket általában rendszerben kínálják a forgalmazók, vagyis a rögzítéshez szükséges dűbelekkel, a rögzítést megerősítő üvegszövettel, tartóprofillal és az alapozó-vakoló- és színezőréteggel együtt. A köznyelvben minden polisztiroltáblával történő hőszigetelést dryvitnak neveznek, melyben az említett rétegeket alkalmazzák, de van egy olyan márkanévre hallgató rendszer amit a Nikecel gyárt. Ma már több ragasztóanyag, erősítőháló is forgalomban van, melyek hasonló vagy azonos minőségben biztosítják a tapadást, de nem viselik ezt a márkanevet, hanem mint rendszernevet említik meg a leírásban. Polisztirol táblát pedig nagyon sok cég gyárt, ezeknél mindenféleképpen érdemes a minőséget szem előtt tartani és a forgalmazótól elkérni a „megfelelőségi nyilatkozatot”, melyből megtudhatók a termék tulajdonságai.A már megszáradt felületre hordjuk fel a vékonyvakolat alapozót, amely a rendszertől függő színválasztékban kapható, és ezt hengerrel vihetjük fel. A vékony rétegű fedővakolat rozsdamentes acélsimítóval szemcsevastagságban visszük fel a felületre. A dörzsölt hatású struktúrát rövid száradás után simítóval körkörösen, függőlegesen vagy vízszintes irányban dörzsöljük el, amíg a kapart struktúrát a felhúzás után azonnal simítóval körkörösen dörzsöljük el.

Alkalmazása:

  • Új épületeknél a hőszigetelés közvetlenül a vakolatlan falra ragasztható fel: habarcskitüremkedéseket el kell távolítani, a hiányzó kitöltéseket pótolni kell, majd egy kefével portalanítani a felületet. A falnak száraznak kell lennie, nem szabad esőben vagy eső után dolgozni. Régi épületeknél az alapfelület előkészítése és ellenőrzése döntő jelentőségű a rögzítés miatt. A munka előtt a homlokzati felületeket, a függőleges és vízszintes tartása miatt, vízszintesen ki kell zsinórozni, függőlegesen pedig több ponton le kell függőzni.
  • A lábazati hőszigetelés azért fontos, mert az alap csupasz betonfelülete nagyon erős hőhidat eredményezhet, és minél jobban hőszigetelt a fal, annál rosszabb lesz a helyzet a lábazaton. Ilyen esetben lehet számítani a nedvesség lecsapódására és a penészesedésre is. A lábazati hőszigetelésnél az erre kifejlesztett, fokozott mechanikai igénybevételnek és az intenzív nedvességhatásnak ellenálló polisztirollemezeket alkalmazunk.
  • Ha nincs pince, vagy azt nem akarjuk hőszigetelni, a hőszigetelő táblákat legalább fél méterrel a padló szintje alá kell vezetni. A lábazatok szigetelésére nincs külön előírás, mert itt is a homlokzatokra való vastagságokat érdemes alkalmazni, új épületek esetében. A lábazati rész végső felületképzése lehet a ragasztóba beágyazott háló és az erre felhordott vékony vakolat, de alkalmazható műkő és klinkertégla is.
  • Visszaugró lábazat esetén a homlokzati hőszigetelést a lábazati zárószegélyről ajánlott indítani. Ebben az esetben a homlokzati hőszigetelő lapok vastagsága nagyobb a lábazati lapokénál. Ha a lábazat és a homlokzat közötti sík átmenetet tervezünk, akkor azonos vastagságú lábazati és homlokzati szigetelőlapokat kell alkalmazni. A lábazat magasságában (pontosan kimért vízszintes mentén) kell felszerelni a tartósínt, amihez 6-os dűbeleket használunk. A sín anyaga lehet műanyag vagy alumínium. Kihagyni semmiképpen sem szabad.
  • A ragasztó bekeverésekor pontosan be kell tartani az előírásokat, ami megtalálható a csomagoláson vagy a tájékoztatón. Olyan mennyiséget kell felhordani a táblára, hogy legalább 40% érintkezési felület alakuljon ki a falazat és a lemez között. A lemezek széleit is be kell kenni és az 50×100 cm-es lemezek közepén 3-5 tenyérnyi foltban felhordjuk az anyagot. A polisztirol ragasztópasztákból általában 3-3.5 kg kell négyzetméterenként, de ez a márkától is függhet.
  • A táblák felragasztását mindig alulról, a sínről kezdjük. A lemezeket kötésben kell elhelyezni. A táblaéleket pontosan, rések nélkül kell egymás mellé illeszteni, mert a rések hőhidakat képeznek. A ragasztó száradása után az egyenetlenséget lecsiszoljuk, majd alaposan portalanítjuk a felületet. A polisztirol az UV-sugárzásra érzékeny, ezért ne hagyhatunk nagy szünetet a lemezek felragasztása és a vakolás között.
  • A hőszigetelő táblák rögzítése után fel kell tenni a hálót és a vakolatot. 10mm fogazású simítóval 2-3 mm vastagságban rögzítő- vagy ragasztóvakolatot húzunk fel. A még nedves réteg közepébe függőleges csíkokban felűről lefelé legalább 10 cm széles átfedéssel beágyazzuk a rendszer részeit képező üvegszövetet (hálóméret legalább 4×4 mm). Rossz gyakorlat, hogy a lemez felületére felfüggesztik a hálót, és csak arra kenik rá a ragasztókeveréket, mert így a háló rácsozata alatt nem lesz ragasztó.
  • A sarkoknál át kell hajtani az üvegszövetet, illetve a megerősítésére élvédő profilt ragasztunk fel. Amennyiben szükséges, az üvegszövet beágyazása után áthúzzuk a felületet egy újabb rögzítő, vagy ragasztótapasz réteggel úgy, hogy elegendő takarást biztosítson, és teljesen sima felületet képezünk. Az üveghálóból egy négyzetméter falfelületre kb:1.1 négyzetmétert számolunk az átfedések és a sarkoknál történő behajtás miatt.

Nagy gyakorlattal, referenciákkal vállalunk épületszigetelést, gyors, pontos munkával, korrekt árazással. Ha épületszigeteléshez szeretne tanácsot, árajánlatot, akkor keressen bennünket a Kapcsolat menüpontban található elérhetőségeink valamelyikén.