Épületfelújítás

Épületfelújítás, ingatlanfelújítás, épület tatarozás Budapest és Magyarország területén. Épület szigetelés, vakolás, korszerűsítés. Vállaljuk épületek teljes felújítását, korszerűsítését, dryvit szigetelését. Az idő előrehaladtával lassan megöregszik minden épület, pereg a vakolat, beázik a tető, elkerülhetetlenné válik az épületfelújítás. Míg régebben néhány anyagfajtából, és technológiából válogathattunk a szigetelési, vakolási, vízzárási lehetőségek közül, manapság már több száz féle szigetelőanyagból, ragasztóból, fedőanyagból válogathatunk. A fejlődés az építőiparban is robbanásszerű volt, ezért aki épületfelújítást vállal, széles spektrumú anyagismerettel kell rendelkeznie, hiszen minden felületre és célra külön anyagokat fejlesztettek, amelyek könnyebbé és hatékonyabbá teszik a munkát. Ha bennünket választ, akkor nagy tapasztalattal és széles anyagismerettel rendelkező munkatársaink fogják végezni az épületfelújítást. Biztos lehet benne, hogy már a tervezési fázisban a leggazdaságosabb, és legcélravezetőbb megoldásokat mutatjuk be, amelyekből azután ki lehet választani a legszimpatikusabb verziót. Vállalunk komplett épületfelújítást, nagy gyakorlattal, megtekinthető valós referenciákkal. Épületfelújítás a tervezéstől a kivitelezésig.

Tető, tetőtér szigetelése.

A nem megfelelően szigetelt családi házaknál a hőveszteség mintegy 20-30 százalékáért a tető felelős.Ezért egy energiatakarékos felújítás során a tetőről vagy a padlásfödémről sem szabad  megfeledkezni. Ma már a 20-40 cm közötti tetőszigetelés vastagság az ajánlott. A tető akkor jó, ha télen bent tartja a meleget és kint rekeszti a hideget, nyáron meg a forróságot, vagyis megfelelően szigetelt.

A magastető utólagos hőszigetelésének leggyakoribb módja a szarufák közötti szigetelés,amihez rostos szigetelőanyagokat használnak, ez lehet ásványi vagy kőzetgyapot, cellulóz vagy akár gyapjú is. A polisztirol habok (pl: hungarocell) is alkalmasak erre a szigetelésre, de a résmentes illeszkedés elég nehézkes. Egyes polisztirol hőszigetelő rendszerekhez kaphatók kifejezetten tetőszigeteléshez kialakított elemek is. A tető utólagos szigetelésénél a résmentes illeszkedésen kívül még két dologra kell különösen odafigyelni. Egyrészt arra, hogy a szerkezeti elemeknél,csatlakozásoknál (Pl. szarufáknál) ne alakulhasson ki hőhíd, másod sorban pedig megfelelően gondoskodni kell a páraelvezetésről és párazárásról. A páraelvezetésnek és -zárásnak a célja, hogy a szigetelőanyagba a lehető legkevesebb nedvesség jusson, ami belekerül mégis, az a lehető leggyorsabban kiszellőzzön belőle.

A régi típusú házaknál ahol nincs a tetőfedés alatt fólia, és nincs is rá lehetőség, hogy nagyobb bontással utólag pótoljuk, különösen fontos,hogy a szigetelő anyag ne érjen hozzá a tetőfedéshez és jól szellőzzön. Erre alkalmasak leginkább a táblás szigetelő anyagok (pl: polisztirol) magastetőre kifejlesztett elemei. Ezen táblák egyik oldala ék alakban végződik, amivel az eresz felőli szellőzés is biztosítható.

A födémek és fajtáik.

A födém a egyik leglényegesebb szerkezet. A beépíthetőség szempontjából két csoportra lehet osztani ezeket az úgynevezett szilárd és fafödémekre. Melyek ezek a födémek, illetve melyek a gyakrabban előfordulók, és hogyan lehet ezeket laikus szemmel felismerni? Lehet például az acél tartók között monolit vasbeton lemez, vagy téglabetétes vasbeton lemez. Az úgynevezett Bohm-födém égetett idomkerámia béléstestek között kialakított, rejtett vasbeton monolit gerendákkal épült. Első sorban vasbeton pillérvázas épületeknél fordul elő monolit gerendákkal erősített összefüggő vasbeton lemezfödém. A záró födémeket a padlás felőli oldalon általában padlásburkoló téglával fedték. A padláson vagy a födémen ugrálva nem érezhetünk a fafödémekre jellemző rengés,pufogás és behajlás. Ha kétségünk van akkor egy két padlásburkoló tégla felemelésével és az alatta található salak félrekotrásával egyértelműen megállapítható a födém típusa. A fafödémeket még arról lehet felismerni, hogy a padlásburkoló tégla helyett sártapasszal takarták. Teherbírás szempontjából is kétféle fafödém típus létezik, amelyek lehetnek: az úgynevezett pórfödém(borított gerendás) ami kb. 1 méteres tengelytávú fagerendákból áll, és az alsó és felső síkja is deszkával borított. A felső deszkaborítást tapasztották le elsősorban a szigetelés miatt. A másik típusa a sűrű gerendás, vagy csapos gerendás födém, amely szorosan egymás mellett lévő és egymáshoz fém, vagy facsapokkal rögzített fagerendákból áll, felűről általában szintén sártapaszolással. A padlás beépíthetősége szempontjából a szilárd födémek mindenképpen kedvezőbbek. A fafödémeknél a borított gerendás födémek , mivel a gerendákat kb. csak egy méteres tengelytávval alakították ki, értelemszerűen jóval kisebb a teherbírása, mint a csapos gerendafödémé. A teherbírások mérlegelésekor figyelembe kell venni az esetleges beázások lehetőségét és a helyszínen látható tényleges beázások okozta károsító és korhadás miatt gyengítő hatásokat. A födémek, legyenek azok szilárd vagy fafödémek, régebben zömében nem úgy készültek, hogy azokra esetlegesen is lakások épüljenek, ezért ezeket általában eleve kisebb teherbírásúra tervezték, méretezték mint az alatta levő födémeket. Ha még ebbe, a fafödémek esetén az esetleges beázásokat és ezek által okozott károsodásokat is bekalkuláljuk, akkor beláthatjuk, hogy végleges, megnyugtató választ a helyszínen rögtön, még a födém típusának pontos ismeretében sem adhat egy laikus. Ezen szerkezet megvizsgálására, feltárására és a teherbírás megállapítására feltétlen fel kell kérni egy statikust, aki pontos szakvéleményt tud adni. A borított gerendás födémre való közvetlen ráépítés lehetősége szakmailag minimális. Ha önhordásra még sokáig képes is, fölé új, tőle független, a kívánt teherbírásra méretezhető, szilárd födémet kell építeni. Rosszabb esetben viszont le kell bontani a födémet és újat építeni. Csapos gerendafödém esetén jobb eredményekkel várhatjuk a statikai szakvéleményt. Ezek megerősítésére vagy javítására bevált, korszerű és hatékony módszerek állnak a rendelkezésre. Minden, statikus által beépítésre alkalmasnak ítélt tetőtérnél törekedni kell arra, hogy a lehetőségekhez képest minden súlyfelesleget el kell távolítani (sártapasz, padlásburkoló tégla, salakfeltöltés). Ez azt is jelenti, hogy az épület teherhordó falaira, illetve az alapokra nem jut számottevően több teher. A statikai szakvéleménynek ki kell térnie a főfalak és alaptestek vizsgálatára is, ami sajnos azt jelenti ,hogy a statikus által megjelölt helyeken szabaddá kell tenni az alapokat. Természetesen, abban  az esetben, amennyiben az épületről beszerezhető tervdokumentáció, ez akkor mindenképpen megkönnyíti a tervezési munkát.

Ha épületfelújításra lenne szüksége, kérem keresse munkatársunkat, hogy felmérhessük az elvégzendő munka nagyságát, és árajánlatot adhassunk.